Zsindelyes pálinka webáruház

prémium pálinkák a Pálinkamester ajánlásával

Házi pálinkafőzés, otthon főzés

A szesz égetésének korlátozását már a Késő Középkori emberek is fontosnak tartották. Részben a szakértelem nélkül készített pancsolt italok kiszűrése végett, részben a már akkor is problémát jelentő túlzott alkohol mámor miatt. A nemes urak saját kiváltságnak tekintették a pálinka készítést, és a szegényebb rétegeknek megtiltották a saját pálinka főzést, vagy adót szedtek késztermék formájában a lefőzött pálinkából. Nem nehéz elképzelni, hogy már akkor elindult a zugfőzők és az ellenőrző hatóságok közti örök „harc”.

 

Magyarországon 1850-től került bevezetésre a szeszadó, amely alkohol előállítását szabályozott kereteken belül külön adó megfizetése mellett tette lehetővé. 2010 szeptembere előtti időszakig két pálinkalepárlási rendszert különböztettünk meg a jövedéki adózás tekintetében. Egyik rendszer a kereskedelmi pálinkafőzés, amely külön engedélyezés és jövedéki kaució letét mellett, az akkori meghatározott jövedéki adó 100% -nak megfizetésével működhetett. Ezzel párhuzamosan működhettek a bér pálinkafőzdék, amelyek az előállított pálinka után 50% jövedéki adót fizettek be az államnak. Ezt az összeget a főzési díjba bekalkulálva, a bérfőzetővel fizettették meg.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 2010. szeptember 27. -től lehetővé teszi minden 18. életévét betöltött természetes személy számára, hogy lakóhelyén, vagy gyümölcsöse helyén saját tulajdonú berendezésével pálinkát, azaz párlatot állítson elő saját termelésű, vagy akár vásárolt gyümölcséből. Azonban a jogszabály korlátozza a magánfőzött pálinka előállítását és kizárólag ezen előírások betartása mellett végezhető tevékenységnek tekinthető.

Vagyis megjelent egy harmadik pálinkafőzési rendszer, amely lehetővé teszi egy háztartáson belül évi 86 liter 50% alkoholnak megfelelő mennyiség előállítását adó mentesen. A bérfőzésnél eltörölték a „feles” adózást, viszont a 86 liter 50 fokos pálinka ezen kereteken belül is adómentesen főzethető. A kereskedelmi pálinkafőzés adózása nem változott, az adó mértéke viszont növekedett.


A jogszabály meghatározza, hogy ki főzhet pálinkát magánfőzési rendszerben.

magánfőző: az a 18. életévét betöltött természetes személy, aki saját tulajdonú gyümölcsből, gyümölcsből származó alapanyagból, saját tulajdonú desztillálóberendezésen állít elő párlatot.

Fontos, hogy adott évben az egy háztartásban élők vagy csak magánfőzők, vagy csak bérfőzetők lehetnek, a kettő variációjára nincs lehetőség.


A lepárlás helye vagy a lakóhely, vagy a magánszemély gazdaságának helye lehet. Párlatkészítést kizárólag saját tulajdonú berendezéssel lehet végezni. A magánfőzető engedély nélkül tarthat birtokában párlat előállítására alkalmas berendezést, berendezéseket. A pálinkafőző berendezés előállítása akár saját célra, akár eladásra szánva, kizárólag előzetes bejelentés mellett történhet. Az engedély iránti kérelmet a lakóhely szerinti megyeszékhelyi Vám- és Pénzügyőri Hivatalhoz kell benyújtani. A jövedéki törvény kiköti, hogy a pálinka lepárló berendezés nem lehet nagyobb űrtartalmú 100 liternél.

2008. évi LXXIII. a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvény kimondja, hogy:

A pálinka és törkölypálinka megnevezés használata

§ (1) Pálinkának csak a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 9. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből - ideértve a gyümölcsvelőt is - készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.

A magánfőzés által készített szeszes-italt csak párlatnak lehet nevezni. Csak gyümölcsből, illetve gyümölcsből származó alapanyagból lehet előállítani, egyéb termékből alkoholtermék, szesz előállítása nem megengedett. A tiltott termékek előállítóját mulasztási bírság szankció alkalmazása mellett a termék előállítására használt berendezés lefoglalása és elkobzása büntetés is fenyegeti.


Egy háztartásban élő magánfőzetők egy naptári évben összesen 50 liter 86 térfogat százalékos párlatnak megfelelő mennyiségű párlatot ( 100 liter 43 fokos, a liter és a szeszfok szorzatának század része a 43 hektoliterfokot nem haladhatja meg) állíthatnak elő adómentesen, illetve maximum 200 liter mennyiségig lehet előállítást végezni. Szeszfok megállapítására alkalmas fokolóval a magánfőzőnek nem kell rendelkeznie, ezért a Jöt. 3. számú melléklete szerinti kihozatali arányszámokat kell alkalmazni az előállított termékmennyiség megállapításához.

Az 50 literes adómentes keret valószínűsíthető elérését megelőző három munkanappal a vámhatósághoz kötelező bejelentést tenni, melyben az adó megállapításához szükséges adatokat kell megadni. A bejelentést kizárólag írásban lehet benyújtani a vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon, vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban. A jövedéki adó összege az előállított pálinka literjének és szeszfokának szorzata alapján kapott összeg század része szorozva a mindenkori adómérték hektoliterfokra levetített összegével, jelenleg 2899,- forinttal

 

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a pálinka előállításához használt desztilláló berendezések tűz- és robbanás veszélyesek. A szükséges munka és tűzbiztonsági előírásokat mindig szem előtt tartva használjuk a pálinkafőzőket. Az alapanyag elkészítésénél ügyelni kell a megfelelő minőségre. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a csonthéjas gyümölcsök magjában található cián tartalom a végtermékben is fellelhető, így az elfogyasztott pálinka akár mérgezést is okozhat. A lepárlás során különböző alkoholokkal találkozunk, ezek közül az etil-alkohol és metil-alkohol a két legismertebb alkohol fajta. Még az etanol a fő alkotó része a pálinkának, addig kis mennyiségben az metanol is megtalálható a párlatban, amelynek megengedett határ értéke 1000 g/ hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Az utóbbiról köztudott, hogy fogyasztása vaksághoz, vagy halálhoz vezethet, ezért csak megfelelő ismeretekkel kezdjünk a pálinkafőzéshez.

A cefre erjedésének egyik terméke a szén-dioxid, amely színtelen szagtalan gáz. Ez a gáz a levegőnél nehezebb, a mélyebb területeken összegyűlve kiszorítja a levegő oxigéntartalmát, fulladást okozva ezzel. A lepárást és cefre készítést bízzuk szakemberre, vagy kérjük szakértő segítségét, olvassunk hiteles szakirodalmat!


2003. évi CXXVII. törvény (részlet)

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

11.448 magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 2 hektoliter tiszta szesz mennyiségig;

12.449 magánfőző: az a 18. életévét betöltött természetes személy, aki saját tulajdonú gyümölcsből, gyümölcsből származó alapanyagból, saját tulajdonú desztillálóberendezésen állít elő párlatot.

Adóalap, adómérték

64. § (1)450 Az adó alapja az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etilalkohol (a továbbiakban: tiszta szesz) tartalommal hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége, illetve a magánfőzésben előállított párlat esetében a vámhatósághoz bejelentett alapanyag tömegben (szőlőbor esetén térfogatban) kifejezett mennyiségéből a 3. számú melléklet szerinti kihozatali arányszámmal számított tiszta szesz mennyisége, hektoliterben.

(2)451 Az adó mértéke a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) II. mellékletében felsorolt termékek, valamint az olyan szeszes italok esetében, amelyek alkoholtartalma kizárólag a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. és 9. pontja szerinti termékből származik, és ízesítésükre mézet, vagy az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott aroma anyagot használnak, továbbá a nem szeszes italnak minősülő alkoholtermék esetében - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az (1) bekezdés szerinti adóalapra 289 900 forint, egyéb szeszes italok esetében 414 150 forint.

(3)452 A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente

a) legfeljebb 50 liter mennyiségig 0 forint,

b) az 50 litert meghaladó mennyiségre 289 900 forint.

(4)453 Nem kell alkalmazni az (1)-(2) bekezdés rendelkezését a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholtermékre, amennyiben

a) az keretengedéllyel előállított vagy más tagállamból, harmadik országból behozott, a 68. § (1) bekezdésben megnevezett termék;

b) az abban lévő etilalkoholra megfizették az e törvény szerinti adót vagy arra végleges mentesülés következett be,

c)454 az az 52. § (1)-(2) bekezdés szerinti adómérték alá esik.

(5)455 A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eladásra szánt bérfőzött párlat - kivéve az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére értékesítésre kerülő bérfőzött párlatot - adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 289 900 forint.

(6)456 A magánfőzés keretében a magánfőző által évente 50 litert meghaladó mennyiségben előállított párlat, valamint a magánfőző által előállított 50 liter mennyiségen belül a 9. § (3) bekezdés rendelkezése alá nem eső párlat adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 289 900 forint.

(7)457 Egy tárgyéven belül a természetes személy vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni, illetve előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni, illetve előállítani párlatot.

(8)458 Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, a 9. § (3) bekezdésében, a 63. § (2) bekezdés 11. pontjában, e § (3) és (6) bekezdésében meghatározott éves mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett, illetve főzött mennyiségek egybeszámítandók.

(9)459 Nem kell alkalmazni az (1)-(2) bekezdés rendelkezését a 2208 vámtarifaszámú, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú termékre, amennyiben az keretengedéllyel előállított vagy más tagállamból, harmadik országból behozott, a 68. § (1) bekezdés a) pontjában megnevezett termék.

A bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok460

65. § (1) A 8-17. §-ban foglalt rendelkezésektől eltérően a bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha461

a) a szeszfőzde a terméket átadja a bérfőzetőnek, vagy

b) a szeszfőzde a terméket még nem adta át a bérfőzetőnek, de az adó összege elérte az 500 ezer forintot, vagy

c)462 a külön jogszabály szerinti elszámolási időszak (a továbbiakban: elszámolási időszak) utolsó napján a szeszfőzdében a bérfőzető által még el nem szállított bérfőzött párlat található;

d) a vámhatóság által a külön jogszabály szerint megállapított, az elszámolási időszakban gyártott mennyiség meghaladja a szeszfőzde nyilvántartásában kimutatott gyártott mennyiséget.

(2)463 Az adó alanya az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében a bérfőzető, az (1) bekezdés d) pontja esetében a szeszfőzde engedélyese. A bérfőzető az adót készpénzben fizeti meg a részére átadott, vagy a részére előállított és az (1) bekezdés b), c) pontja szerint elszámolt párlat után.

(3)464 Ha a bérfőzető az adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére a bérfőzött párlat nem adható ki.

66. § (1)465 A bérfőzött párlat utáni adó összegét a szeszfőzde állapítja meg és - a 64. § (3) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben - szedi be a bérfőzetőtől. A bérfőzető a szeszfőzdének írásbeli nyilatkozatot ad a tárgyévben általa, illetve a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által együttesen főzetett párlat mennyiségéről, továbbá arról, hogy az átvételre kerülő bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kíván a 67. § (2) bekezdés b) pontja szerint értékesíteni, és magánfőzésben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más bérfőzető nem állít elő párlatot.

(2)466 A 65. §-ban meghatározott rendelkezések elmulasztásával be nem szedett adót a szeszfőzde köteles megfizetni. Amennyiben a szeszfőzde a bérfőzető valótlan nyilatkozata alapján állapította meg helytelenül az adó összegét, a bérfőzető az adókülönbözet megfizetésén felül az adókülönbözettel azonos összegben adóbírságot is fizet.

(3)467 A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett adót az 500 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon pénzforgalmi számlájáról átutalással befizeti a vámhatóságnak.

(4)468 A beszedett adó késedelmes befizetése esetén a szeszfőzde a (3) bekezdés szerinti fizetési határidő napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(5)469 Az adó, valamint a felszámított késedelmi pótlék nem engedhető el és nem mérsékelhető, fizetési halasztás, részletfizetés nem adható.

(6)470 A szeszfőzde a bérfőzető részére egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, és azzal igazolja az adó megfizetését, illetve az adóraktárban történt előállítást. A kísérő okmány egyben a terméket igazoló okmány is. A szeszfőzde által a bérfőzető részére kiállított származási igazolvány az átvételt követő 15 évig alkalmas a főzető birtokában lévő párlat származásának igazolására. A 15 év letelte után 2 évente meghosszabbítható.

(7)471 A 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerint megállapított különbözetre a 64. § (2) bekezdése szerinti alacsonyabb adómértékkel számított adót kell megfizetni.

67. §472 (1) A 64. § (3) bekezdés a) pontban megjelölt mennyiségű párlat kizárólag a bérfőzető háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat, kivéve, ha az a (2) bekezdés szerint kerül értékesítésre.

(2) A bérfőzető a bérfőzött párlatot

a) csak az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére, vagy

b)473 - amennyiben a bérfőzető a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 64. § (5) bekezdés szerinti adót - palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva

ba) a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében, vagy

bb) a saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység keretében, a 110. § (11) bekezdés szerinti bejelentés megtételével

értékesítheti.

A magánfőzésre vonatkozó szabályok474

67/A. §475 (1)476 A magánfőző a 64. § (6) bekezdése szerinti esetben a vámhatósághoz bejelenti - az adókötelezettség keletkezését öt nappal megelőzően - az adó megállapításához szükséges, a külön jogszabályban meghatározott adatokat, az adó összegét, valamint az értékesítésre szánt párlathoz igényelt zárjegyek rendelkezésre bocsátásához szükséges, a külön jogszabályban meghatározott adatokat. A bejelentés adóbevallásnak minősül.

(2) A magánfőző az (1) bekezdés szerinti bejelentésben nyilatkozik arról, hogy sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más személy nem állíttat elő bérfőzésben párlatot.

(3)477 A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a bejelentés megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül a bejelentett (bevallott) mennyiségre származási igazolványt állít ki és bocsát a magánfőző rendelkezésére, feltéve, hogy a magánfőző az adót megfizette.

(4) Magánfőzés esetén

a) a 66. § (4)-(5) bekezdésében és a 67. § (1) bekezdésében, valamint

b) a párlat értékesítésére a 67. § (2) bekezdés b) pontjában

foglaltak értelemszerűen alkalmazandók.

(5)478 Ha a magánfőző az általa előállított adómentes párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, akkor az előállítani kívánt párlatot az (1)-(2) bekezdés szerint jelentheti be a vámhatósághoz azzal az eltéréssel, hogy zárjegyet nem kell igényelni és a bejelentés nem minősül adóbevallásnak. A vámhatóság által kiadott származási igazolványra a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e származási igazolvány nem igazolja az adó megfizetését.

A név kötelez! - szokták mondani, és most ennek eleget téve elmondhatom, hogy a Budapesti...
A birs pálnkafőzdei felhasználása nem rendelkezik olyan mértékű tradíciókkal, mint pl....
Többet iszik, aki állva iszik A gasztro-kultúra színes palettáján számtalan ital...
Hariforma Bt.
4220 Hajdúböszörmény
Király Jenő tér 1/B
A Pálinkamester elkötelezett híve és támogatója a felelősségteljes,
kultúrált italfogyasztásnak. Ezért pálinka fogyasztását 18 éven aluliak
számára nem ajánljuk és őket kiszolgálni sem áll módunkban.